a mesterséges intelligencia a mezőgazdaságban olyan eszköz, amely úgy néz ki, mint valami a tudományos fantasztikából, de a valóságban a világméretű termelők javára hajtják végre, különösen azok számára, akik precíziós gazdálkodással dolgoznak.

az ilyen típusú mezőgazdaságban a területen alkalmazott technológiák sorozatát használják annak érdekében, hogy összegyűjtsék a döntéshozatalhoz szükséges információkat, amelyeket a gazdálkodónak előre kell látnia. Így határozzák meg, hogy mit ültessenek, hol, mikor, sőt meg tudják jósolni a növények mennyiségét.

ezért a mesterséges intelligenciára (AI) támaszkodik, a gépek olyan feladatokat hajtanak végre, amelyek technikai jellegűek lehetnek, vagy az emberi gondolkodás induktív és deduktív folyamatainak utánzása. Ennek elérése érdekében a tudósok elektronikus áramkörökre és kifinomult számítógépes programokra támaszkodnak, amelyeket adatokkal táplálnak az agy működésének elektronikus másolásához.

Ez a fajta “tanulás” olyan számítási módszer, amelyben a programozók nem helyeznek el egy adott funkciót, hanem kiképzik a számítógépet a minták felismerésére. Például megtanulják az egészséges és beteg levelek viselkedését, hogy meghatározzák, hol permetezzenek herbicidet, és hol ne. Ezeknek az algoritmusoknak köszönhetően a gépek azt is meghatározhatják, hogy mikor van járvány, és mikor gyomnövény.

mesterséges intelligencia a mezőgazdaságban, a termelékenység kulcsa

az AI csak akkor működik, ha olyan speciális gépekre alkalmazzák, amelyek meghatározott funkciókat látnak el, és egy korábban meghatározott cél elérésére vannak programozva. A mezőgazdaságban az egyik legnagyobb potenciállal rendelkező terület a külföldről származó információk elemzése, vagyis annak ismerete, hogy a növények hogyan fejlődnek a környezetükben, és ezzel az információval előrejelzéseket készítenek.

az AI mezőgazdaságban történő alkalmazására vonatkozó adatokat általában érzékelők, Drónok vagy traktorok segítségével veszik fel, majd javasolják a gazdálkodóknak, hogy milyen intézkedéseket kell végrehajtaniuk a mezőgazdasági év során. Erre példa az esőzések viselkedésének figyelembevétele a különböző időszakokban, ennek alapján az öntözési módszer kiválasztása vagy akár a terménytípus megváltoztatása.

hogyan befolyásolja a növényeket

a növényeknek a talajban visszatartott vízre van szükségük fiziológiai és biológiai folyamatok végrehajtásához. Ezt nevezik vízigénynek.

Ez az erőforrás-igény a terménytől, a környezeti feltételektől, a földgazdálkodástól és a növekedési fázistól függően változik. Ennek megoldására vannak művelési útmutatók, de ezek az útmutatók csak általános javaslatokat tartalmaznak a föld előkészítésére, és nem elemzik helyben az egyes termelők igényeit, ezért olyan releváns az alkalmazások használata, amelyek mindegyik konkrét információival működnek.

Ezek a technológiák különösen azoknak a régióknak kedvezhetnek, ahol a problémát az esőzések nagyfokú változékonysága és a gazdálkodóknak a vihar gyakorlatától való függősége hangsúlyozza, amely mezőgazdasági típus az eső viselkedésétől függ a termelési ciklusok során, valamint a talaj nedvességmegtartó és-megőrző képességétől. Az e gyakorlatok által okozott bizonytalanság terhet jelent a termelők számára, akiket az esőhiány, a késések, a jégeső, sőt az aszály is érint, mivel szezonális növényeik számára az egyetlen vízforrás a csapadék.ezen túlmenően a FAO arra számít, hogy az éghajlatváltozás hatással lesz a mezőgazdasági gyakorlatokra, és kockázatot jelent az élelmezésbiztonságra és a lakosság nagy részének munkájára világszerte. Így az ilyen típusú innovációk előmozdítása sürgős tevékenység a mezőgazdasági termelékenység fenntartása, sőt növelése érdekében.

szánjon időt és látogasson el blogunkra minden héten.